Tori ropi kerdesek

1 Potsdam agrreement

2 Cold War

3 Marshall plan

4 NATO / Warsaw pact

5 peaceful coexistence

6 Truman / Eisenhower doctrine

7 SALT 1 - 2

8 kinai

9 Vietnam war

10 Arab Israel crisis

11 Cuba crisis

12 McCartism

13 iron curtain

14 suez chanal crisis

15 Korean war

Magyar szóbeli tételek

Középszintű szóbeli érettségi tételek magyar irodalomból

Kovács Péter

2011/12-es tanév


1. Maszkok, álarcok - az Én megjelenési formái Petőfi Sándor költészetében

2. Sokszínűség Arany János balladáiban (tematikusság, műfaji jellegzetességek)

3. Ady Új verse! című kötetének szerkezeti, nyelvi, és költői magatartásforma-beli sajátosságai

4. A prózaíró Babits

5. Tudatállapotok és szerepek Kosztolányi A szegény kisgyermek panaszai című kötetében

6. A psziché alakváltozatai és önreflexivitása József Attila költészetében


7. Egy antik hagyomány újraírása: Berzsenyi Dániel ódái

8. Tematikusság és tragikum Mikszáth Kálmán A jó palóco! című novelláskötetében

9. A magyar próza megújítása: Ottlik Géza Iskola a határo"

10.Apokrif vallásosság - Pilinszky János költészete


11. Múlt, eszményiség, történelem, ideál - Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem

12. Avantgárd sajátosságok - Kassák Lajos A ló meghal a madarak kirepülne!

13. A groteszk alakváltozatai és sajátossásai Örkény Egyperceseiben




IV. Kortárs irodalom




14. Egy trauma túlélhetősége - Kertész Imre Sorstalanság

15. Halál és intertextualitás: Esterházy Péter A szív segédigéi


16. Az Iliász és az Odüsszeia embereszménye

17. Látomásosság Coleridge Rege a vén tengerészről című művében




VI. Színház- és drámatörténet




18. Egy antik detektívtörténet: Szophoklész Oidipus király

19. Ideológiák ütközése Madách Imre Az ember tragédiájában



VII. Az irodalom határterületei



20. Digitális szövegek, hypertextusok, az olvasási stratégiák megváltozása





VIII. Interkulturális megközelítések, és regionális kultúra



21. Karinthy kötődése iskolánkhoz

érettségi vizsga időpontok

A 2011/12-es tanév tavaszi írásbeli érettségi vizsgáinak időpontjai

Időpont	Középszint	Emelt szint
május 4. 8.00	nemzetiségi nyelv és irodalom, nemzetiségi nyelv	nemzetiségi nyelv és irodalom, nemzetiségi nyelv
május 7. 8.00	magyar nyelv és irodalom, magyar mint idegen nyelv	magyar nyelv és irodalom
május 8. 8.00	matematika	matematika
május 9. 8.00	történelem	történelem
május 10. 8.00	angol nyelv	angol nyelv
május 11. 8.00	német nyelv	német nyelv
május 14. 8.00	-	informatika
május 14. 14.00	latin nyelv, héber nyelv	latin nyelv
május 15. 8.00	biológia	biológia
május 15. 14.00	-	társadalomismeret
május 16. 8.00	kémia	kémia
május 16. 14.00	földrajz	földrajz
május 17. 8.00	fizika	fizika
május 17. 14.00	rajz és vizuális kultúra	-
május 18. 8.00	szakmai előkészítő tárgyak	egészségügyi alapismeretek, elektronikai alapismeretek, építészeti és építési alapismeretek, gépészeti alapismeretek, informatikai alapismeretek, környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek, közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan), közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan), kereskedelmi és marketing alapismeretek, közlekedési alapismeretek (közlekedéstechnika), közlekedési alapismeretek (közlekedés-üzemvitel), mezőgazdasági alapismeretek, oktatási alapismeretek, vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek
május 21. 8.00	informatika	-
május 21. 14.00	művészeti tárgyak, ének-zene	-
május 22. 8.00	francia nyelv	francia nyelv
május 22. 14.00	filozófia	-
május 23. 8.00	olasz nyelv	olasz nyelv
május 23. 14.00	mozgóképkultúra és médiaismeret, dráma	-
május 24. 8.00	orosz nyelv, egyéb nyelvek	orosz nyelv, román nyelv, beás nyelv, lovári nyelv, horvát nyelv, szerb nyelv, szlovák nyelv, újgörög nyelv
május 24. 14.00	egyéb központi követelményekre épülő és egyedileg akkreditált vizsgatárgyak	gazdasági ismeretek, belügyi rendészeti ismeretek
május 25. 8.00	spanyol nyelv	spanyol nyelv

16. A szókincs változásának okai, a szókészlet rétegei

A szókincs változásának okai, a szókészlet rétegei

I. A nyelv történetében kettős tendencia érvényesül a szókincs tekintetében

· Az állomány csökkenése ® elavulás (archaizmusok): pl. isa = bizony, jonh = szív, lélek

· Az állomány gyarapodása A) belső forrásból:

1. szóteremtés

2. szóalkotás

B) külső forrás: átvétel (a társadalmi nyelvhasználat igényei szerint)

II. Az alapszókincsünk: ősi, uráli-finnugor eredetű alapszavaink

- Kb. 1000 szó

- Testrészek: fej, szem, száj, orr, áll, ajak, kéz

- Rokonság: apa, anya, fiú, ős, rokon

- Cselekvések: él, hal, szül, megy, szid, varr, mos

- Házzal kapcsolatos szavak: falu, kés, kenyér, fal, ajtó

- Határozószók, névutók, igekötők: le, fel, át, túl, messze

- Jelenségek: fény, villám, hold, csillag, évszakok

- Számok, 1-10, tízen felül lévők: -van, -ven pl. nyolcvan

- Személyes névmások

III. A szókincs bővülésének forrásai

A/ Belső forrásból új szavak

1. Szóteremtés

· Indulatszavak: külső behatásra vagy belső pszichikai hatásra spontán hangkitöréssel érzelmekkel reflektálunk

® jellemző: a hangulati árnyaltság, a megjelenítő erő;

® a motiváltság: szoros összefüggés a hangalak és a jelentés között (ó, jaj, pszt, hű);

® olykor a különböző nyelvekben hasonló hangzásúak az indulatszavak (ó: német, francia: oh); hasonló hangalakúak (á, ah);

® többfunkciójú indulatszavak (jaj, á = meglepetés, csodálkozás, fájdalom, tagadás stb.)

® olykor már nem világos az összefüggés a hangalak és a jelentés között: nosza, uccu, ejnye

® legrégebbi az ugor eredetű huj (933-ból való nyelvemlék szerint a merseburgi csatában ez volt a magyarok harci kiáltása

® kapcsolat a mai szóalkotási módokkal: óh –óhajt, jaj – jajgat, csitt – csitít, hajsz – hajszol, hé –hékás

· Hangutánzó szavak: felismerhető kapcsolat a hangalak és a jelentés között: zümmög, duruzsol, de: kacag;

® a különböző nyelvekben hasonló hangzásúak is vannak: kakuk (német: Kukuck, francia: coucou, olasz: cuculo

® gyakorító és mozzanatos képzős formák (bugyog – buggyan, csepeg – cseppen)

® számos alakváltozat él egyszerre: csicsereg, csücsörög, csicsikol, csicsog, csicserkél

® vannak hangutánzó alakpárok: csattant – csettent, dorombol – dörömböl, puffan – püffen, dong – döng, nyikkan – nyekken

® legősibbek: csepeg, reped, csorog, forr sír

® vannak hangutánzó indulatszavak is ® állatterelgető és hívó indulatszavak: kot, kota, hess (tyúk), ta, ruc, li (kacsa), co, cu, kuss (disznó), gyí, ne, hó (ló) ® vannak hívó szókból keletkezett állatnevek is: csib – csibe, lib – liba, ruc – ruca,

· Hangulatfestő szavak: a hangulatfestés alapja a fogalom + érzelmi velejárók (de: a hangsoroknak jelentés nélkül is lehet érzelmi, hangulati expresszivitása ® hangszimbolika); közeli rokonságban vannak a hangutánzó szavakkal, de ezek elsősorban nem hangot, hanem mozgást, állapotot utánoznak: matat, moccan, settenkedik, hempereg, csúszik, nyüzsög

® alakváltozatok: pereg – perdül, reng – rendül, borzad - berzenkedik, biceg - biccen;

® ősi eredetű (világít, villog, villámlik; rezeg, rezzen, rezdül

® gyermek / dajkanyelvben: tente, csücsül, bibi, papi

2. Szóalkotás

a) Szóalkotás természetes úton

· Szóképzés: már a finnugor alapnyelvben is működött: pl. az álom ® az alszik ige töve + m képző; vannak elhomályosult képzett szavaink is ® pl. az ének szóban a k kicsinyítő képző, a hízik ige a háj főnév származéka; a küszöb szó a köz szó származéka

® A képzők fajtái: igeképzők, azaz ún. verbum-képzők (denominális, deverbális); névszóképzők, azaz nomen-képzők (denominális, deverbális)

® A képzők jelentése: az alapszó és a származékszó közötti viszony fejeződik ki benne

® A jelentés terjedelme nagy: pl. gyűjtőnév-képzők ® -ság, -ség: térszíni formák (erdőség); emberek csoportjai (katonaság); -zat, -zet: sajátosan megszervezett dolgok összessége (csillagzat, szervezet); -ék: emberek kis csoportja (Kissék, tanítóék);

® többjelentésű képzők: -gat, -get ® cselekvés ismétlődése (mondogat, ütöget); tartósság (beszélget, olvasgat); lassú, nem produktív cselekvés (írogat, tudogat)

® jelentés + hangulat kapcsolata ® kicsinyítés, becézés (fiacskám, szegényke, vénecske); játékosság (rikkancs, lebbencs, puffancs; pejoratív értelmű: -onc, -önc (bérenc, kegyenc, lelenc); régies: -ll (fuvall, szökell, lövell)

® képző-szinonimák: vereget - verdes, vagdal - vagdos, jajgat - jajong

® képző-antonimák: tanít – tanul; szabadít - szabadul;

® a képzők keletkezése és elavulása:

keletkezés: önálló szóból (-hat, -het ¬ HAT igéből; -ság, -ség ¬ SÁG = domb, halom),

adaptációval: csárda, kaloda szóból elvonták a -da elemet ® uszoda,óvoda;

ragból : -i = eredetileg hová kérdésre felelő helyhatározórag (pl. erdei = erdőbe) ® valahova tartozó jelentésű képző lett belőle (debreceni)

elavulás: -dogál, dögél (üldögél. álldogál)

· Szóösszetétel: a szókincsgyarapodás egyik fő forrása

® elhomályosult összetétel: arc = orr + száj; nép = nő + fi; negyven = négy + -ven (10)

® keletkezés: összeforradásból (drágakő ¬ drágalátos kő); a szókezdések összeforradásából (Miatyánk, Üdvözlégy)

® a szóösszetételek fajtái: alárendelők (tűzoltó); mellérendelők (jár-kel); szervetlenek (hiszekegy, üdvözlégy)

· Ritkább szóalkotási módok:

- Rövidítés: pl. mozi, suli, tulaj, kösz, mozi, troli, presszó

- Ragszilárdulás: ragból alakul ki önálló szó: pl. –nál → nálam

- Elvonás: napnyugat ® Nyugat; zenebona ® zene; zűrzavar ® zűr; mai elvonások: gépír, gyorsír

- Szóhasadás: két hasonló alakváltozat él – gyakran különböző jelentéssel:

bozótos- bozontos; nevel – növel; setét - sötét; csuda – csoda

- Szóvegyülés: csupa + kopasz = csupasz; zavar + kerget = zargat; kiabál + ordít =ordibál; csokor + bokréta = csokréta

b) Szóalkotás mesterséges úton

· nyelvújítás (® lásd önálló tételben kifejtve; a nyelvújítók a fenti természetes szóalkotási módokat tudatosan is alkalmazták): néhány sikerületlen szó: elférjesedni, unadék (unalom), hirdész (pap), hadronc (katona, regruta), nyelvémség (grammatika) nyaktekerészeti felfekvenc (sál) « a Mondolatban kifogásoltak közül ma is él: alak, esemény, folyadék, társadalom

· mozaikszók:

- betűszók (MÁV, MTA, ELTE)

- szóösszevonások (Ofotért, Matáv)

(önálló szóvá is váltak közülük: tévé, közért,vécé, gyes, meó)

B/ Külső forrásból (szóátvétel, szókölcsönzés idegen nyelvekből)

1. Jövevényszavak

Más népekkel rövidebb-hosszabb ideig történt együttélés során a magyarba került szavak, amelyek már mehonosodotak, illeszkednek a ragozási rendszerünkbe

- Iráni: tíz, arany, tehén, tej, hús (~ kereskedelemmel, állattenyésztéssel kapcsolatos szavak)

- Perzsa: vám, vásár, vasárnap (~ kereskedelemmel kapcsolatos szavak)

- Török ® a honfoglalás előtti (csuvas török): ökör, bika, borjú, disznó, karó, eke, bor, tenger, harang) →:kb.300 szó; a honfoglalás utáni (oszmán török): findzsa, ibrik, dívány, pamut, dohány → kb. 30 szó

- Szláv: több hullámban, folyamatos hatás: pl. kapa, kasza, széna, karácsony, megye, csütörtök, péntek → kb. 500 szó

- Német: társalgási, szalon nyelv (hokedli, szaft, pácol, farsang), katonai nyelv (pl. káplár, óbester) → kb. 400 szó

- Latin ® Egyházi: szent, korona, templom, dóm, pap, mise, protestáns, prédikátor, textus (szó); Iskolai: kollégium, internátus, professzor, kollokvium, matúra, eminens; Jogi: fiskális, jurátus, testamentum, kázus (eset), kontra; Mindennapi élet patria, fundamentum, komótos, fortuna, virtus, okuláré, rebellió, anno; Tudomány: gravitáció, motor, plussz-mínusz, ráció, tangens, szinusz; Orvostudomány: laboráns, adjunktus, medikus, ambulancia, pulzus, operál; Zene: skála, dúr, mol, fals, taktus; Irodalom: - izmus, literatúra, humanizmus, natura, realizmus → kb. 200 szó

- Angol: számítástechnika, sport: meccs, futball, dzsentri, nejlon, lord, löncs

- Cigány: csaj, csávó, csór, gádzsó, góré, kajál

- Jiddis: gój, handlé, jampec, jatt, kóser

- Újlatin (francia → kb. 10 szó, olasz →kb. 100 szó, román → kb. 150 szó): lakat, kilincs, burzsoá, gavallér, cimbora, áfonya, strucc, makaróni, piskóta

2. Nemzetközi műveltségszavak, vándorszavak

a) Vándorszavak, melyek eredete bizonytalan; sok nyelven keresztül érkezetk hozzánk: paprika, orkán (talán egy indián nyelv), csokoládé (talán egy mexikói indián nyelv), rádió, automata, csekk, mamut

b) Vándorszavak melyeknek van magyar párja: luxus – fényűzés, tréner – edző, zeni – lángelme, kaszárnya – laktanya, káplár – tizedes

c) Modern nemzetközi szavak ® lat.-gör.: technika, energia, atom, baktérium, morfium, vitamin, plágium; német: nikkel, tenisz, sprint

3. Tükörszavak

Az átvételek sajátos fajtája; olyan szavak, összetett szavak, kifejezések, amelyeket az átvevő nép lefordít, a szó tartalmát saját, már meglévő szavaival adja vissza. Azaz: a szó elemeinek pontos lefordítása függetlenül attól, hogy az egész szó jelentése egy új fogalom: álláspont (Standpoint, Stellpunkte), húsvét (szláv: húshagyó), egyetem (universitas), anyag (matéria)

15. A mondat szerkezete

A mondat szerkezete,teljes és hiányos szerkezetű tagolt,tagolatlan,egyszerű,összetett.

1,A tagolatlan mondat
Azt jelenti hogy a mondanivalómat nem tagolom alanyra állítmányra.

Juli! ( illusztráció) Ó!,Ejnye! címek: Nemzeti dal,himnusz,Vigyázz (vezényszó),Éva néni! (megszólítás)

2,tagolt mondat
tagolódik alanyra és állítmányra. pl: Jön a mamut !

Mondat

Tagolt Tagolatlan

egyszerű összetett

Tő Bővített alárendelt mellérendelt
hiányos 1.kapcsolatos

1.alanyi 2.ellentétes
2.állitmányi 3.választó
3.tárgyi 4.következtető
4.határozói 5.magyarázó
5.jelzői

Tőmondat:Csak alany és állítmányt tartalmaz.

Pista ütődött , Esik az eső.

Bővített: alany és állítmányon kívül más mondatrész is található.
A szép lányt a fiú tegnap elkísérte.

Határozók fajtái: hely,-idő,-mód,-állapot,-eszköz,-társ,-ok,-cél,-eredet,-eredmény.
Jelzők:minőség,-mennyiség,-birtokos,-értelmező.
- Kérek 10 dkg szalámit.
- Melyikből? tagolatlan mondat
Kér maga.
Hiányzik belőle vagy az alany vagy az állítmány vagy mindkettő,de ettől még tagolt mondat,mert
kiegészíthető alannyal és állítmánnyal.
Összetett:Eltérően az egyszerű a mondattól amely egy tagmondatból áll,két v. több tagmondat
alkotja. Alárendelő és mellérendelő mondat lehet.

Az alárendelő összetett mondat
Jellemzője egy fő mondatból és mellékmondatból áll,és a mellékmondat alá van rendelve a főmondatnak.
A főmondatban található általában egy utalószó van,amilyen mondatrész az utalószó a főmondatban olyan az alárendelés. A mellékmondatban pedig az élén többnyire kötőszót találunk.
Amilyen a mosdó,olyan a törülköző.
utalószó kötöszó
ez,az vonatkozó névmás
ilyen,olyan aki,ahány,amilyen,amelyik
ennyi,annyi
erre,arra
Az nem lehet,hogy annyi szív hiába ontja vér. (alanyi)
Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra. ( tárgyi)
Addig jár a korsó az útra, míg el nem törik. (határozói)
Kinek savával élsz, annak főztjét dicséred. (jelzői)
Mellérendelő mondat: a mellérendelő mondatokban lévő tagmondatok egyenrangúak csak tartalmi
összefüggés van közöttük.
kapcsolatos:- Zörög az ág és zúg a szél.
ellentétes: - Tán csodállak ám,de nem szeretlek.
választó: - Vagy erdő lesz rajta ,vagy keze miatt hal.
következtethető: - S rá te vagy méltó, tehát neked adom.
magyarázó: - Fölnevelem szegényt,hisz úgy sincs gyermekem.