16. A szókincs változásának okai, a szókészlet rétegei

A szókincs változásának okai, a szókészlet rétegei

I. A nyelv történetében kettős tendencia érvényesül a szókincs tekintetében

· Az állomány csökkenése ® elavulás (archaizmusok): pl. isa = bizony, jonh = szív, lélek

· Az állomány gyarapodása A) belső forrásból:

1. szóteremtés

2. szóalkotás

B) külső forrás: átvétel (a társadalmi nyelvhasználat igényei szerint)

II. Az alapszókincsünk: ősi, uráli-finnugor eredetű alapszavaink

- Kb. 1000 szó

- Testrészek: fej, szem, száj, orr, áll, ajak, kéz

- Rokonság: apa, anya, fiú, ős, rokon

- Cselekvések: él, hal, szül, megy, szid, varr, mos

- Házzal kapcsolatos szavak: falu, kés, kenyér, fal, ajtó

- Határozószók, névutók, igekötők: le, fel, át, túl, messze

- Jelenségek: fény, villám, hold, csillag, évszakok

- Számok, 1-10, tízen felül lévők: -van, -ven pl. nyolcvan

- Személyes névmások

III. A szókincs bővülésének forrásai

A/ Belső forrásból új szavak

1. Szóteremtés

· Indulatszavak: külső behatásra vagy belső pszichikai hatásra spontán hangkitöréssel érzelmekkel reflektálunk

® jellemző: a hangulati árnyaltság, a megjelenítő erő;

® a motiváltság: szoros összefüggés a hangalak és a jelentés között (ó, jaj, pszt, hű);

® olykor a különböző nyelvekben hasonló hangzásúak az indulatszavak (ó: német, francia: oh); hasonló hangalakúak (á, ah);

® többfunkciójú indulatszavak (jaj, á = meglepetés, csodálkozás, fájdalom, tagadás stb.)

® olykor már nem világos az összefüggés a hangalak és a jelentés között: nosza, uccu, ejnye

® legrégebbi az ugor eredetű huj (933-ból való nyelvemlék szerint a merseburgi csatában ez volt a magyarok harci kiáltása

® kapcsolat a mai szóalkotási módokkal: óh –óhajt, jaj – jajgat, csitt – csitít, hajsz – hajszol, hé –hékás

· Hangutánzó szavak: felismerhető kapcsolat a hangalak és a jelentés között: zümmög, duruzsol, de: kacag;

® a különböző nyelvekben hasonló hangzásúak is vannak: kakuk (német: Kukuck, francia: coucou, olasz: cuculo

® gyakorító és mozzanatos képzős formák (bugyog – buggyan, csepeg – cseppen)

® számos alakváltozat él egyszerre: csicsereg, csücsörög, csicsikol, csicsog, csicserkél

® vannak hangutánzó alakpárok: csattant – csettent, dorombol – dörömböl, puffan – püffen, dong – döng, nyikkan – nyekken

® legősibbek: csepeg, reped, csorog, forr sír

® vannak hangutánzó indulatszavak is ® állatterelgető és hívó indulatszavak: kot, kota, hess (tyúk), ta, ruc, li (kacsa), co, cu, kuss (disznó), gyí, ne, hó (ló) ® vannak hívó szókból keletkezett állatnevek is: csib – csibe, lib – liba, ruc – ruca,

· Hangulatfestő szavak: a hangulatfestés alapja a fogalom + érzelmi velejárók (de: a hangsoroknak jelentés nélkül is lehet érzelmi, hangulati expresszivitása ® hangszimbolika); közeli rokonságban vannak a hangutánzó szavakkal, de ezek elsősorban nem hangot, hanem mozgást, állapotot utánoznak: matat, moccan, settenkedik, hempereg, csúszik, nyüzsög

® alakváltozatok: pereg – perdül, reng – rendül, borzad - berzenkedik, biceg - biccen;

® ősi eredetű (világít, villog, villámlik; rezeg, rezzen, rezdül

® gyermek / dajkanyelvben: tente, csücsül, bibi, papi

2. Szóalkotás

a) Szóalkotás természetes úton

· Szóképzés: már a finnugor alapnyelvben is működött: pl. az álom ® az alszik ige töve + m képző; vannak elhomályosult képzett szavaink is ® pl. az ének szóban a k kicsinyítő képző, a hízik ige a háj főnév származéka; a küszöb szó a köz szó származéka

® A képzők fajtái: igeképzők, azaz ún. verbum-képzők (denominális, deverbális); névszóképzők, azaz nomen-képzők (denominális, deverbális)

® A képzők jelentése: az alapszó és a származékszó közötti viszony fejeződik ki benne

® A jelentés terjedelme nagy: pl. gyűjtőnév-képzők ® -ság, -ség: térszíni formák (erdőség); emberek csoportjai (katonaság); -zat, -zet: sajátosan megszervezett dolgok összessége (csillagzat, szervezet); -ék: emberek kis csoportja (Kissék, tanítóék);

® többjelentésű képzők: -gat, -get ® cselekvés ismétlődése (mondogat, ütöget); tartósság (beszélget, olvasgat); lassú, nem produktív cselekvés (írogat, tudogat)

® jelentés + hangulat kapcsolata ® kicsinyítés, becézés (fiacskám, szegényke, vénecske); játékosság (rikkancs, lebbencs, puffancs; pejoratív értelmű: -onc, -önc (bérenc, kegyenc, lelenc); régies: -ll (fuvall, szökell, lövell)

® képző-szinonimák: vereget - verdes, vagdal - vagdos, jajgat - jajong

® képző-antonimák: tanít – tanul; szabadít - szabadul;

® a képzők keletkezése és elavulása:

keletkezés: önálló szóból (-hat, -het ¬ HAT igéből; -ság, -ség ¬ SÁG = domb, halom),

adaptációval: csárda, kaloda szóból elvonták a -da elemet ® uszoda,óvoda;

ragból : -i = eredetileg hová kérdésre felelő helyhatározórag (pl. erdei = erdőbe) ® valahova tartozó jelentésű képző lett belőle (debreceni)

elavulás: -dogál, dögél (üldögél. álldogál)

· Szóösszetétel: a szókincsgyarapodás egyik fő forrása

® elhomályosult összetétel: arc = orr + száj; nép = nő + fi; negyven = négy + -ven (10)

® keletkezés: összeforradásból (drágakő ¬ drágalátos kő); a szókezdések összeforradásából (Miatyánk, Üdvözlégy)

® a szóösszetételek fajtái: alárendelők (tűzoltó); mellérendelők (jár-kel); szervetlenek (hiszekegy, üdvözlégy)

· Ritkább szóalkotási módok:

- Rövidítés: pl. mozi, suli, tulaj, kösz, mozi, troli, presszó

- Ragszilárdulás: ragból alakul ki önálló szó: pl. –nál → nálam

- Elvonás: napnyugat ® Nyugat; zenebona ® zene; zűrzavar ® zűr; mai elvonások: gépír, gyorsír

- Szóhasadás: két hasonló alakváltozat él – gyakran különböző jelentéssel:

bozótos- bozontos; nevel – növel; setét - sötét; csuda – csoda

- Szóvegyülés: csupa + kopasz = csupasz; zavar + kerget = zargat; kiabál + ordít =ordibál; csokor + bokréta = csokréta

b) Szóalkotás mesterséges úton

· nyelvújítás (® lásd önálló tételben kifejtve; a nyelvújítók a fenti természetes szóalkotási módokat tudatosan is alkalmazták): néhány sikerületlen szó: elférjesedni, unadék (unalom), hirdész (pap), hadronc (katona, regruta), nyelvémség (grammatika) nyaktekerészeti felfekvenc (sál) « a Mondolatban kifogásoltak közül ma is él: alak, esemény, folyadék, társadalom

· mozaikszók:

- betűszók (MÁV, MTA, ELTE)

- szóösszevonások (Ofotért, Matáv)

(önálló szóvá is váltak közülük: tévé, közért,vécé, gyes, meó)

B/ Külső forrásból (szóátvétel, szókölcsönzés idegen nyelvekből)

1. Jövevényszavak

Más népekkel rövidebb-hosszabb ideig történt együttélés során a magyarba került szavak, amelyek már mehonosodotak, illeszkednek a ragozási rendszerünkbe

- Iráni: tíz, arany, tehén, tej, hús (~ kereskedelemmel, állattenyésztéssel kapcsolatos szavak)

- Perzsa: vám, vásár, vasárnap (~ kereskedelemmel kapcsolatos szavak)

- Török ® a honfoglalás előtti (csuvas török): ökör, bika, borjú, disznó, karó, eke, bor, tenger, harang) →:kb.300 szó; a honfoglalás utáni (oszmán török): findzsa, ibrik, dívány, pamut, dohány → kb. 30 szó

- Szláv: több hullámban, folyamatos hatás: pl. kapa, kasza, széna, karácsony, megye, csütörtök, péntek → kb. 500 szó

- Német: társalgási, szalon nyelv (hokedli, szaft, pácol, farsang), katonai nyelv (pl. káplár, óbester) → kb. 400 szó

- Latin ® Egyházi: szent, korona, templom, dóm, pap, mise, protestáns, prédikátor, textus (szó); Iskolai: kollégium, internátus, professzor, kollokvium, matúra, eminens; Jogi: fiskális, jurátus, testamentum, kázus (eset), kontra; Mindennapi élet patria, fundamentum, komótos, fortuna, virtus, okuláré, rebellió, anno; Tudomány: gravitáció, motor, plussz-mínusz, ráció, tangens, szinusz; Orvostudomány: laboráns, adjunktus, medikus, ambulancia, pulzus, operál; Zene: skála, dúr, mol, fals, taktus; Irodalom: - izmus, literatúra, humanizmus, natura, realizmus → kb. 200 szó

- Angol: számítástechnika, sport: meccs, futball, dzsentri, nejlon, lord, löncs

- Cigány: csaj, csávó, csór, gádzsó, góré, kajál

- Jiddis: gój, handlé, jampec, jatt, kóser

- Újlatin (francia → kb. 10 szó, olasz →kb. 100 szó, román → kb. 150 szó): lakat, kilincs, burzsoá, gavallér, cimbora, áfonya, strucc, makaróni, piskóta

2. Nemzetközi műveltségszavak, vándorszavak

a) Vándorszavak, melyek eredete bizonytalan; sok nyelven keresztül érkezetk hozzánk: paprika, orkán (talán egy indián nyelv), csokoládé (talán egy mexikói indián nyelv), rádió, automata, csekk, mamut

b) Vándorszavak melyeknek van magyar párja: luxus – fényűzés, tréner – edző, zeni – lángelme, kaszárnya – laktanya, káplár – tizedes

c) Modern nemzetközi szavak ® lat.-gör.: technika, energia, atom, baktérium, morfium, vitamin, plágium; német: nikkel, tenisz, sprint

3. Tükörszavak

Az átvételek sajátos fajtája; olyan szavak, összetett szavak, kifejezések, amelyeket az átvevő nép lefordít, a szó tartalmát saját, már meglévő szavaival adja vissza. Azaz: a szó elemeinek pontos lefordítása függetlenül attól, hogy az egész szó jelentése egy új fogalom: álláspont (Standpoint, Stellpunkte), húsvét (szláv: húshagyó), egyetem (universitas), anyag (matéria)