2. Sokszínűség Arany János balladáiban
19. század egyik legkiemelkedőbb magyar költője, a Kisfaludy Társaság elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatója és főtitkára.
Irodalmi pályafutása az 1845-ben született Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal kezdődött, de igazán ismertté az 1846-ban készült Toldi tette. Nagyon változatos életművel rendelkezik. A költészete első felére jellemző a Petőfi hatás, ami a népies helyzetdalaiban jelenik meg főleg (pl. Varró leányok).
Balladaköltészete:
- 2 jelentése van a balladának:
- versforma (Villon)
- műfaj (Arany)
- ballada(műfaj): kis epikai műfaj, lírai és epikai elemek egyaránt megtalálhatók benne.
Greguss Ágost: tragédia dalban elbeszélve. Mind a 3 műnem jegyeit magán viseli
- tragédiaàdráma
- dalàlírikusság
- történetet mutat be, elbeszélésàepika
A ballada (mint versforma): provanszál eredetű, sok változatú szerkezet. A felépítése: 3 hasonló formájú, refrénre végződő versszak után egy rövidebb ajánlás következik a refrén ismétlésével vagy variánsával, ennek megszólítottja egy herceg, hercegnő vagy más úr.
3x8 sor, az ajánlás 4 soros. A strófa rímképlete: a b a b b c b c; a refréné: b c b c; 3x10 sor, az ajánlás 5-6-7 soros. A strófa rímei: a b a b b c c d c d; a refrénben az utolsó két rím variálódik.
- cselekményvezetése:
a lényegre koncentrál, a mellékes elemeket elhagyja; töredezetté válik a cselekmény
balladai homály: cselekményvezetése nem követhető pontosan; kihagyásokat használ, nem akar mindent megmutatni
a belső, lelki folyamtok kerülnek előtérbe
- 2 fajta ballada figyelhető meg nála:
- műballada: Thomas Percy nevéhez fűződik
- népballada: francia eredetű, középkor végén jelenik meg
- típusai:
I. Műfaj szerinti felosztás:
Népi balladák Ágnes asszony
Drámai balladák V. László
Históriás énekekhez tartozó balladák Zách Klára
Románcos balladák Rozgonyiné
Kísétetballadák Hídavatás
Anekdotikus balladák Pázmán Lovag
II. Világkép és értékkommunikáció szerinti balladák(milyen világkép áll a háttérben)
1. ősi világképet újraalkotó: pozitív, jó értékek (Pázmán Lovag, Zách Klára)
a harmonikus világképet semmi nem tudja kibillenteni
2. elrendezettség felbomlik: 2 érték ütközik, de a végén a pozitív nyer (Ágnes asszony, Szondi két apródja, Vörös Rébék)
a végén van egy pozitív érték
3. bizonytalan erkölcsi rend: káosz jellemzi, nincs harmónia (Tengeri hántás)
olyan értékek jelennek meg, melyekről a végére sem derül ki hogy jó/rossz,
értékes/értéktelen
III. Pályaszakaszonként
| pályakezdés (1845 –’49) | nagykőrösi időszak (1851 – ’60) | Őszikék (1867 – ’82) |
| - Szőke Panni | - Ágnes asszony | - Tengeri hántás |
| - Varró leányok | - Szondi 2 apródja | - Híd- avatás |
| - Rákócziné | - a walesi bárdok | - Vörös- Rébék |
|
| - V. László | - Tetemre hívás |
- nagyon gyakori a bűn és bűnhődés témája
- nemcsak a balladaköltészete volt jelentős, az elbeszélései (Toldi) és a lírai művei is jelentősek voltak( Őszikék ciklus- Epilógus)
- 2 nagy ballada ciklusa volt: a nagykőrösi és az Őszikék kötet( Ágnes asszon – Tengeri Hántás)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése